2012. december 2., vasárnap

Dragon Crisis



14 éven aluliaknak nem ajánlott! 

Színes,néha komoly,néha vicces és romantikus.Ajánlom mindenkinek ezt a shounent :)

Kisaragi Ryuuji a főszereplőnk, aki első látásra egy teljesen átlagos iskolás fiúnak látszik, de mégsem az. Ugyanis ő egy 10-es szintű átoktörő, és a híres Kisaragi házaspár fia, akik az egyik legjobb ereklye gyűjtők a Society-ben, éppen emiatt szinte soha nincsenek otthon. Ám Ryuuji nem kívánja követni szülei példáját bizonyos okok miatt. Emellett Ryuuji-nak van egy visszatérő álma, melyben a vízben süllyed tehetetlenül, ám egy szőke lány megmenti. Egy nap, mikor Ryuuji az iskolában unja magát az órán, hirtelen betoppan Nanao Eriko, Ryuuji unokatestvére, aki egy 7-es szintű átoktörő. Gyorsan kirángatja Ryuuji-t az óráról, hogy ellopjanak egy S szintű ereklyét egy másik szervezettől. Ez sikerül is nagy nehezen, de kiderül, hogy az az ereklye, amit elloptak, nem teljesen az, aminek hitték, sőt, nem is ereklye. Egy lány az, akiről kiderül, hogy egy vörös sárkány, ezen mindenki nagyon ledöbben, hiszen annyira kevesen láttak eddig sárkányt, hogy néhányan nem is biztosak a létezésükben. Mindemellett a lány, akit Ryuuji elnevezett Rose-nak teljesen odavan a fiúért, és emellett még elég féltékeny típus is. Ráadásul folyton a jegyesének nevezi magát, sőt, valahonnan ismerte is a fiút és még a nevét is egyből tudta, amint meglátta. Majd hamar kiderül, hogy honnan is ismerik egymást, hiszen Ryuuji-nak is eszébe jut a lány, és hogy az álma nem is álom, sokkal inkább egy inkább emlék.(Animeaddicts)

Részek Online:

1.rész
2.rész
3.rész
4.rész
5.rész
6.rész
7.rész
8.rész
9.rész
10.rész
11.rész
12.rész
(A részek kigyűjtését Zoli végezte el)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Bármilyen hozzászólás jöhet a témához.Viszont élek azzal a lehetőséggel,hogy bármikor kitörölhetem a kommentet.
Ettől függetlenül legyetek tisztában a "szavatok" súlyával.Sosem voltam igazságtalan.

"Nem vagyok vezér, nem is akarok az lenni. Parancsolni, engedelmeskedni - a kettő összetartozik." Jean-Paul Sartre